Hajómodellezés > Vitorlás hajók
Vitorlás hajóosztályai.
BK_Attis:
IOM osztály:
A főbb paraméterek:
Hossz: 100 cm
Merülés: 42 cm
Gerincmélység: 6 cm
Súly: min 4 kg
Tőkesúly: min 2,2 kg max 2,5 kg
Vitorlázat: egységes
Ha valaki kedvet érez a folytatáshoz, csak rajta! ;)
batali:
TT-65 tip.RC vitorlás hajók szabályzata.
1. Általános rész
1.1. Szabályzat célja, hogy felkeltse a hajó modellezők érdeklődését az RC vitorlás hajók építésére és velük való hajózásra.
1.2. A hajó építésénél és anyagok használatánál, amit nem tilt a szabályzat az megengedett.
2. Hajótest.
2.1. A hajónak egy testünek kell lenni.
2.2. A legnagyobb hossz nem lehet több 65 cm-nél + - 1 cm.
2.3. Az or minimum 1 cm-es része elasztikus anyagból készüljön.
2.4. A hajó magassága, a tőke súly legalsó pontjától a fedélzetig nem lehet több, mint 35 cm.
2.5 Egy db tőkesúly és egy db kormány használható.
3. Tömegek.
3.1. Nincsenek korlátozva.
4. Vitorlák.
4.1. A vitorlák száma, alakja nem korlátozott.
4.2. Vitorla felület maximálisan 0,225 m2 lehet.
4.3. Alap helyzetben a vitorlázat nem nyulhat túl a hajótest vonalán.
4.4. Vitorlák felmérése később a topicre felkerülő vázlat szerint történik.
5. Árboc és a baumok.
5.1. Az árboc magassága nem lehet több, mint 110 cm.
5.2. Az árboc és a baumok formája nem korlátozott, de egy 12 mm átmérőjű kört nem haladhatja meg.
6. Rádió berendezés.
6.1. Két rádió-távírányítású funkció engedélyezett, a kormány és a vitorlák shottjánal mozgatására.
7. Jelőlések.
7.1. Nagy vitorla felső részében TT-65.
batali:
Az ún. „M” vagy Marblehead osztály egy olyan modellhajó-terv, mely alapján középméretű hajómodelleket építettek. Az Egyesült Államokban jelent meg először, pontosabban egy Marblehead nevű kisvárosban, innen kapta az elnevezést. A 30-as években az eredeti elgondolás az volt, hogy egy olyan hajómodell készüljön el, ami még egy –ebben az időben- átlagosnak számító amerikai autóba is gond nélkül befér. A felépítés alapvető követelményeként az szerepelt, hogy a hajó 50 hüvelyk (kb. 1,27 méter) törzshosszal és 800 négyzethüvelyk (0,516 m2) vitorla felülettel rendelkezzen. Emiatt nevezik az Egyesült Államokban a mai napig 50/800-asnak.
Mára ez az osztály hatalmas fejlődésen ment keresztül és kitűnő hajókat hozott forgalomba, melyek különböző szélviszonyok között tudnak közlekedni, már amennyiben a kapitány megfelelő vitorlákkal rendelkezik.
De hogyan is történt ez a fejlődés?
Redd’s Pond sziklaszirtjei közelében, Marbleheadnél a vitorlások új nemzedéke, 1895 körül
A Marblehead klub mindig is magányos farkasnak számított a modellhajók történetében és a modellépítők köreiben, mivel ahhoz is elég nagy volt (1930-ban 70 tagot számlált) hogy saját modelltípusait indítsa útjára.
Az 1920 utáni évek népszerű típusainak egyike a nagyvitorlás-tervező Herreshoff által kiötlött 450 négyzethüvelyk (0,29 m2) vitorla felülettel ám ezen kívül semmilyen más előírással meg nem kötött típus. A képen egy 450-esekből álló flotta látható a 20-as évek végén, a massachusettsi Redd’s Pondon.
1930-ban javasolta Roy Clough, az egyesület akkori elnöke, egy nagyobb csónakokból álló új típus létrehozását. Az első írásos említés erről a Model Yachting (Hajómodell Építés) folyóirat 1930 október/novemberi számában található:
A 450-es típus annyira népszerű volt a sok versenyző hajómodellel Marblehead evezősversenyein, hogy egy újabb és nagyobb modell kialakulásának lehetősége merült fel. Ezek a modellhajók 50 hüvelyk (kb. 1,27 méter) törzshosszal kellett rendelkezzenek. Először egy 700 négyzethüvelyk (0,451 m2) vitorla felületről volt szó, ám miután kipróbáltak egy 795-ös vitorlát, a klubtalálkozókon már azt a kérdést vitatták meg, hogy nem kellene-e a vitorla felületét akár 900 vagy 1000 négyzethüvelyk (0,58 vagy 0,645 m2) nagyságúra növelni. Végül 800 négyzethüvelykben egyeztek meg és ezáltal megszületett a modellhajók történetének messze legnépszerűbb típusa. Ezen a típuson belül, melyet „M”- modellként, Marbleheadként vagy 50/800-asként említettek, volt hogy jóval több mint ezer csónakot regisztráltak. A típust 1932-ben az Egyesült Államokban nemzeti-típussá és 1937-ben nemzetközi típussá választották.
Ennek a hirtelen népszerűségnek több oka is volt. A csónak nagyságából adódóan egy majdnem minden szélhelyzetben jól vitorlázó modell készült el, ami azonban mégis elég kicsi volt ahhoz, hogy elférjen egy autó hátsó ülésén. A kivitelezésre vonatkozó szabályok egyszerűsége éles ellentétben állt más típusokéval, melyeknél még költséges méréseket is kellett végezni ahhoz, hogy forgalomba hozatali engedélyt kapjanak.
1936-ban Roy Cough így számolt be az M típus születéséről:
„Szeretném Önökkel megosztani, hogyan született meg ez a típus. Egy vasárnap reggel merült fel bennem egy ekkora modellhajó megépítésének ötlete, amikor a klubunk a régi 450-esek vitorlásversenyét rendezte meg. Amikor a tóra néztem, feltűnt, hogy bár maximum 450 négyzethüvelyk vitorla felületű hajók versenyezhettek, tulajdonképp egy igazi keverék-hajóversenyt bonyolítottunk le. Mindenféle nagyságú modell, 30-től 45 hüvelykig terjedő törzshosszal, átlagos hajógerincűek, tőkesúlyúak vagy épp 5-10 hüvelyk szélességű hajók vitorláztak ugyanazon kategórián belül. Ezen a vasárnap reggel hazamentem és egy régi istállóajtó hátuljára rárajzoltam a saját álomhajómat. Amikor aztán különböző klubtagok jöttek hozzám, általános tetszést aratott az, amit láttak. Miután pedig mindezt papírra vetettük és megépítettünk egy modellt, az érdeklődés rohamosan emelkedni kezdett. Hamarosan 12-re nőtt az e terv alapján készült modellhajóink száma. Mindegyik apró egyedi változtatásokkal készült, ám alapvetően ugyanazon típusba tartozott.
Ettől kezdve tovább emelkedett klubtagjaink száma, így egy nagyobb főhadiszállásra kellett költöznünk. Szinte éjszakák alatt jöttek létre új klubok és a Marblehead-osztály virágkorát élte. Később a kivitelezést hivatalosan az Egyesült Államok Modellhajó-Verseny Szövetsége vette át és ezzel kezdetét vette a modellhajó-építés addig sosem látott méretű virágzása. Klubok és kupák gomba módra szaporodtak és mára a legkeresettebb kupa az a Marblehead Örökös Kihívás kupa, melyet ebben az évben nyert el a New Jersey Modellhajó Klub. A „Heisler Kupa”, melyet Mr. Charles Heisler a New York állambeli Renssealerből adományozott, szintén csodálatos díj. Ezt a Red Banki Hajómodell Egyesület szerezte meg. Egy másik trófea az a valódi ezüstből készült Chester 1. Campbell kupa, amelyiket múlt évben nyert el Mr. Frank Goodwin a Marblehead Modellhajó klubtól. Ennek a kupának a nyertese egy évig tarthatja magánál a serleget, azután másolatot kap róla.
Minden évben számos további egyesület szervez ragettát, melyeken 50-60 hajó vesz részt. Ezek közül az egyik a Marblehead 50-800-asok Nemzeti Bajnoksága, mely ez évben Warinancóban, New Jerseyben kerül megrendezésre.
Valószínűleg alig akadna valaki azok közül, akik akkoriban látták az istállóajtóra vetett első vázlatokat, hogy ez a hírnöke a világon jelenleg legelterjedtebb modellhajó típusnak.
S hogy az 50-800-asok rajongóinak örömét tovább fokozzuk, ezen a héten tudtam meg a Német Vitorlásegyesület egyik osztályától, a Vitorlásmodell Klubtól, hogy a Marblehead 50-800-asok Németországban is bevezetésre kerülnek, ugyanis úgy vélik, hogy „ez a típus szép, praktikus modellhajókat jelent, ráadásul egyszerű a méretformula, ami alapján egyáltalán nem túl nehéz megépíteni őket, ráadásul hordozhatóak is…”. Egy csatolt jegyzet alapján megállapítottam, hogy a berlini olimpiai játékok után egy nemzetközi vitorlásversenyt terveztek. A két kiválasztott versenytípus egyike a Marblehead 50-800-asok volt. Országunkból két hajó küldhető erre a versenyre, melyre az Egyesült Államokon kívül nyolc másik országot is meghívtak.
Az istállóajtómra rajzolt kis kezdeti lépésből tehát kialakult egy a világon soha addig nem látott népszerűségű modellhajó-típus. Miután meghódította az Egyesült Államokat, elterjedt az egész világon és fokozatosan terjed tovább.”
1932-ben a Marblehead Egyesület versenyt hirdetett az M típus számára, Ciprus volt a címvédő. Itt az első nemzedék egyik tipikus modellhajójáról van szó. Ekkor még ugyani széles az ív a hajóorron és hajófaron. Ez azonban gyorsan megváltozott a verseny szorításában.
John Black Cheerio 1-e nyerte az első nemzetközi vitorlásversenyt Berlinben, melyet az 1936-os olimpiai játékokkal összhangban szerveztek. A kivitelezés azért érdekes, mert megpróbálja a vízvonal hosszúságát maximálni, mindezt mégis a nagyobb testvérek formájának megtartásával. Íme egy kép Johnról és Cheerio egyeséről egy hamburgi dokkon 1936-ban.
Cheerio később híres lett, Black ugyanis 1939-ben könyvet írt „Hajózás-modellekkel” címmel, melyben pontosan körülírta. Ezt követően számos másolatot építettek erről a darabról, mindenesetre ebben az időben ez a csónak már nem volt versenyképes.
A.R. Lassels Napcsók modellje (Sun Kiss) uralta a versenyt a 40-es években. Remek példa arra, amit ma az M típus harmadik generációjának nevezhetnénk. A kivitelezés eltér a megszokott modellhajó designtól; maximális hosszúságig nyújtották a vízvonalat.
A tervező leírása a „Hajózás Havonta” (Yachting Monthly) 1945 szeptemberi számában így hangzik: A Sun-Kiss terv egy továbbfejlesztése a Faithful és Gurgles típusnak, melyek 1937-ben illetve 1941-ben nemzeti bajnokok voltak, valamint a Roschananak, 1937 suhanócsillagának. Ted Thorson ennek a hajónak a vonalait oly módon határozta meg, hogy egy hadihajóénak feleljen meg, s a sebesség/hosszúság formula konstansa 1 legyen. Egy M típusnak így óránként 2,04 tengeri mérföldet (kb. 3778,08 méter) kellene megtennie, míg egy 500 hüvelyknyi (kb. 12.7 méter) hadihajó óránként 22,5 tengeri mérföldet (kb. 41.67 kilométer) tud maga mögött hagyni.
A hajófenék terv hosszas kísérletezés végeredménye, mely során különböző hajófenekű modelleket dupla sebesség mellett hajtottak. Amikor a hajófenék és a törzs metszéspontja tömören érintkezett és a hajót átlagos hajlásszögben mozgatták, az ellenállás hirtelen a nyolcszorosára növekedett a kiegyenesített helyzetben való vonszoláshoz képest. Az egyetlen látható különbség mindeközben egy kicsi ám határozott második hullám a hajófenékvízben. A kihívást ekkor az jelentette, hogy ezt a második hullámot eltüntessék. A merülőfenék ebből kiindulva – ahogyan a Sun Kissnél látható- sikernek könyvelhető.”
A Sun Kiss a nyugati partok hajója volt. Mély, mesterséges tavak partközeli részein haladt, ahol a szél állandóan, erősen és gyakran fújt. Marbleheadben is Redd’s Pondon siklottak a hajók, mely egy gyönyörű természetes tó, a vízből itt-ott kiálló sziklákkal, és általában nehéz szélkörülményekkel. J. Selmer-Larson Broom (Seprű) ötösénél, mely a Sun-Kiss egyik vetélytársa, látható, hogyan jelentek meg ezek a különbségek a hajótervezésben. Itt az alacsony mélyjáratot és a törzs formáját tartották szem előtt az enyhe szél miatt, ami például Kaliforniában vagy Washingtonban nem jellemző.
A New-Zelandról bevándorolt Ains Ballantyne magával hozta a vitorlázás szeretetét új hazájába, s számos sikeres modellhajót tervezett és irányított Redd’s Pondon. Ez a modellhajó ötvözte a merülőfenék-iskola és Salmer Larson laposabb vitorlásainak tulajdonságait. Az árbocozat - bár még mindig hagyományos magasságú - ám már tükrözi annak felismerését, hogy mi is a megfelelő viszonya a fővitorlának és a nagyvitorlának.
Ted Houk Seattleből egyike volt a legtalálékonyabb tervezőknek ebben a kategóriában. Púpos Tulipánja (Humptulip) erősen befolyásolta a Sun Kiss konstrukcióját. 1949-ben mutatta be Riptide nevű hajóját, melyet nevezhetünk a szabadon úszó M típusú modellhajó-építés kivitelezési csúcsának. A legnagyobb mélyjárat a nyugati partok vizeinek sajátosságaihoz igazodik és lehetővé teszi a fővitorla (viharon kívül) minden szélhelyzetben történő vezérlését. Figyeltek az elegáns vonalvezetésre a hajlott hajóorr-részekkel, mely egy egyenes vonalú törzsrészbe ível.
Mivel az 50-es és 60-as években nem voltak modellhajókról szóló, rendszeresen megjelenő újságok, az ebben az időben készült legtöbb terv és feljegyzés elveszett. 1971 után két szervezetről tudunk, mely az amerikai térség feletti befolyásért vetélkedett: Az Egyesült Államok Modellhajó-verseny Társasága (Model Yacht Racing Association of America), mely szabadon úszó csónakokra koncentrált, valamint az Amerikai Modellhajó-verseny Társaság (American Model Yacht Racing Association), mely a távvezérlésű modelleket részesítette előnyben. 1971-ben mindkét szervezet tartott világbajnokságot, s mindkét esetben a marbleheadi Stan Goodwin. A Warrior 1, mely konstrukciója lehetővé tette, hogy mind szabadon úszó, mind távirányítású hajóként nyerjen, átmenetnek tekinthető az antik és a modern kor között.
BK_Attis:
Milyen jó, hogy van aki ért hozzá! :)
Köszönjük a részletes leírást és várjuk a továbbiakat. ;D
Üdv.: BK
batali:
--- Idézetet írta: BK_Attis - 2011. Július 26. - 10:23:58 ---IOM osztály:
A főbb paraméterek:
Hossz: 100 cm
Merülés: 42 cm
Gerincmélység: 6 cm
Súly: min 4 kg
Tőkesúly: min 2,2 kg max 2,5 kg
Vitorlázat: egységes
--- Idézet ---
Előírások
Az F-E hajó ;)
Egyméteres osztály
9.97.1. Alapvető osztályjellemzők.
A 9.94.3. pontnak megfelelően az F5-E egységes hajóosztályt képez, amelynek teljes hossza nem haladhatja meg az egy métert.
A 9.94.1.-es szabálynak megfelelően az osztály a NAVIGA szabályzatai alá tartozik.
9.97.2. Régi hajók használata.
Ezen szabályok érvénybelépése előtt épült valamennyi hajó, ha rendelkezik érvényes felmérési bizonyítvánnyal továbbra is használható.
9.97.3. Hajótest.
a. A teljes hossz, beleértve az orrütközőt is, max. 100 cm.
b. Többtestű hajók nem engedélyezettek.
c. Orrütköző használata kötelező. Minimum10 mm vastag gumiszerű anyagból kel lennie a hajótest hossztengelye irányában.
d. Tilos mindenfajta kiegyenlítő kormány, megváltoztatható ballaszt és a verseny közben mozgatható uszonyok használata. A verseny alatt tilos az uszonyt vagy a ballasztot bármilyen formában megváltoztatni illetve, elmozdítani.
e. Az uszony hossza a főborda legmélyebb pontjától az uszony legmélyebb pontjáig max. 38 cm lehet (amint azt a fémérési vázlat ábrázolja), a főborda nem lehet konkáv görbe az uszonnyal való találkozásnál.
f. Anyagok: Bármely anyag használható karbon és kevlar kivételével. A törzs belső felét tilos festeni vagy lakkozni, azért, hogy az anyagát ellenőrizni lehessen.
9.97.4. Árbocozat
a. Az árboc magassága a fedélzet szintje felett nincs korlátozva.
b. Az árboc és rudazat maximális átmerője 2cm.
c. Csak egy szilárdan álló árboc alkalmazása engedélyezett (tilos a forgóárboc vagy hasonló konstrukciók).
d. Csak lengőbummal ellátott orrvitorla használható.
e. Az árboc és rudazat anyaga: bármely anyag használható.
9.97.5. Vitorlázat.
a. Maximális vitorlafelület: lásd a felmerési vázlatot.
b. Egy orrvitorlát és egy nagyvitorlát kell használni. Mindkét vitorla kiinduló alakja háromszög.
c. A nagyvitorla hátsó él lekerekítésének szélességi ráadásait a negyedpontokban a felmérési vázlatnak megfelelően kell felmérni. Az így nyert pontokat egymással és a vitorlafej hátsó pontjával, valamint a vitorlacsücsökkel, egyenes vonalakkal kell összekötni. A hátsó él ráadások maximális értékek, ezeknél kisebbet lehet alkalmazni. A pontok összekötése azonban mindig egyenes vonallal történjen.
d. Az orrvitorla hátsó élnél és az orrvitorla ill. nagyvitorla alsó élnél lekerekítés többletfelületek nincsenek, Ezeket az éleket egyenesre kell szabni.
e. A vitorlafej felső éle az orrvitorlánál és a nagyvitorlánál nem lehet több mint 2 cm (lásd a felmérési vázlatot).
f. A nagyvitorlán három vitorlaléc használata engedélyezett. Ezeket vitorlarajz negyedpontjaiban kell elhelyezni, hogy hossztengelyük a negyedpontokon menjen át. A vitorlalécek hossza max.10 cm lehet, szelességük max.1 cm. Ezen kiül más vitorlamerevítés nem engedélyezett.
g. Az orrvitorlán két vitorlaléc használata engedélyezett. Ezek hossza max. 7,5 cm lehet, szelességük max.1 cm.
9.97.6. Súly.
a. A vitorlázásra kész hajó súlya nincs korlátozva.
9.97.7. Távirányítás.
b. Csak két távirányítási funkció használata engedélyezett. Az egyik a kormány mozgatása, a másik a két vitorla egyidejű mozgatása.
c. Önkormányzó berendezések és automatikus kormányzást és trimmelést szolgáló elektronikus felszerelések használata tilos.
9.97.8. Osztályjelzés.
a. A hajóosztály jelzése az E betű (nyomtatott nagybetű). Ezt a jelzést, valamint az országjelzést és a vitorlaszámot a 25-ös szabálynak megfelelően, minden vitorlakészlet nagyvitorláján el kell helyezni.
b. Egyéb jelzéseket a 9.96.1.-es szabálynak megfelelően kell elhelyezni
9.97.9. Felmérési vázlat:
. Rig 1 Rig 2 Rig 3
A max. 1600 max. 1180 max. 880
B 350 - 360 340 - 350 310 - 320
C 1610 - 1620 1200 - 1210 910 - 920
D 305 - 315 295 - 305 265 - 275
E 235 - 245 225 - 235 205 - 215
F 135 - 145 130 - 140 115 - 125
H 1660 - 1700 1240 - 1280 940 - 980
I min. 220 min. 160 min. 120
K 1320 - 1330 980 - 990 730 - 740
L 375 - 380 340 - 350 290 - 300
M 1245 - 1255 900 - 910 655 - 665
N 185 - 195 165 - 175 140 - 150
P 400 - 430 285 - 315 205 - 235
Q 820 - 850 590 - 620 425 - 455
Az IOM hajó :)
Ez a hajóosztály alapjaiban különbözik az oldalon található három osztálytól. A különbség annyit tesz, hogy ez nem a NAVIGA által szervezett osztály, hanem az ISAF (Nemzetközi Vitorlás Szövetség) szervezi és müködteti. Legfelsőbb szerve az osztályszövetség az IOMICA (www.iomclass.org)
Az osztály nagyon hasonlít a NAVIGA által működtetett E (Einmeter) osztályhoz, de jóval szigorúbb osztályelőírásokkal. Ennek köszönhetően IOM hajóval lehet E versenyen indulni, míg fordítva nem.
A főbb paraméterek:
Hossz: 100 cm
Merülés: 42 cm
Gerincmélység: 6 cm
Súly: min 4 kg
Tőkesúly: min 2,2 kg max 2,5 kg
Vitorlázat: egységes
A tervezési lehetőségek a hajó szélességében jelentkeznek elsősorban. Ennek ellenére mostanában a 21-23 cm-es hajó a divat.
Hajót lehet építeni vagy vásárolni. Egy komplet hajó ára 1500-3000 Euró között mozog. Függ a népszerűségétől és a gyártótól. Ha valaki nem akar ennyi pénzt kidobni, akkor építhet is. Sok szabadon letölthető terv található az interneten is. Ilyen a Triple Crown, a Noux vagy a Predator.
Itthon még nincs osztály, bár sok E hajó csak annyiban különbözik az IOM.tól, hogy könnyebb. Hamarosan remélhetőleg összerakhatóvá válik egy Magyar Vitorlás Szövetség által felügyelt Magyar IOM Osztályszövetség. Mindössze öt hajó szükséges hozzá, hogy egy ilyen flotta megalakuljon.
--- Idézet vége ---
--- Idézet vége ---
Navigáció
[#] Következő oldal
Teljes verzió megtekintése