Szerző Téma: Vitorlás hajóosztályai.  (Megtekintve 18881 alkalommal)

Nem elérhető BK_Attis

  • Lakhely: Sajóörös
  • Jedi Mesterek Mestere
  • Jedi mester
  • *****
  • Hozzászólások: 19591
  • Élni, Élni hagyni és embernek maradni!
    • Flying Angel
Vitorlás hajóosztályai.
« Dátum: 2011. Július 26. - 10:23:58 »
IOM osztály:


A főbb paraméterek:                                                               
Hossz: 100 cm
Merülés: 42 cm
Gerincmélység: 6 cm
Súly: min 4 kg
Tőkesúly: min 2,2 kg max 2,5 kg
Vitorlázat: egységes   


Ha valaki kedvet érez a folytatáshoz, csak rajta!  ;)                                 


Végcél a kék ég vagy? 2,4Ghz/2,4Ghz
Üdv: Krajcz Attila
0670/325-6476
borsodircmodell.info@gmail.com

Nem elérhető batali

  • Kamikáze
  • **
  • Hozzászólások: 129
Re:Vitorlás hajóosztályai.
« Válasz #1 Dátum: 2011. Augusztus 12. - 09:20:55 »

TT-65 tip.RC vitorlás hajók szabályzata.

1. Általános rész
1.1. Szabályzat célja, hogy felkeltse a hajó modellezők érdeklődését az RC vitorlás hajók építésére és velük való hajózásra.
1.2. A hajó építésénél és anyagok használatánál, amit nem tilt a szabályzat az megengedett.

2. Hajótest.
2.1. A hajónak egy testünek kell lenni.
2.2. A legnagyobb hossz nem lehet több 65 cm-nél + - 1 cm.
2.3. Az or minimum 1 cm-es része elasztikus anyagból készüljön.
2.4. A hajó magassága, a tőke súly legalsó pontjától a fedélzetig nem lehet több, mint 35 cm.
2.5 Egy db tőkesúly és egy db kormány használható.

3. Tömegek.
3.1. Nincsenek korlátozva.

4. Vitorlák.
4.1. A vitorlák száma, alakja nem korlátozott.
4.2. Vitorla felület maximálisan 0,225 m2 lehet.
4.3. Alap helyzetben a vitorlázat nem nyulhat túl a hajótest vonalán.
4.4. Vitorlák felmérése később a topicre felkerülő vázlat szerint történik.

5. Árboc és a baumok.
5.1. Az árboc magassága nem lehet több, mint 110 cm.
5.2. Az árboc és a baumok formája nem korlátozott, de egy 12 mm átmérőjű kört nem haladhatja meg.

6. Rádió berendezés.
6.1. Két rádió-távírányítású funkció engedélyezett, a kormány és a vitorlák shottjánal mozgatására.

7. Jelőlések.
7.1. Nagy vitorla felső részében TT-65.
Üdv: batali
(HUN37)

Nem elérhető batali

  • Kamikáze
  • **
  • Hozzászólások: 129
Re:Vitorlás hajóosztályai.
« Válasz #2 Dátum: 2011. Augusztus 13. - 07:02:36 »
Az ún. „M” vagy Marblehead osztály egy olyan modellhajó-terv, mely alapján középméretű hajómodelleket építettek. Az Egyesült Államokban jelent meg először, pontosabban egy Marblehead nevű kisvárosban, innen kapta az elnevezést. A 30-as években az eredeti elgondolás az volt, hogy egy olyan hajómodell készüljön el, ami még egy –ebben az időben- átlagosnak számító amerikai autóba is gond nélkül befér. A felépítés alapvető követelményeként az szerepelt, hogy a hajó 50 hüvelyk (kb. 1,27 méter) törzshosszal és 800 négyzethüvelyk (0,516 m2) vitorla felülettel rendelkezzen. Emiatt nevezik az Egyesült Államokban a mai napig 50/800-asnak.

Mára ez az osztály hatalmas fejlődésen ment keresztül és kitűnő hajókat hozott forgalomba, melyek különböző szélviszonyok között tudnak közlekedni, már amennyiben a kapitány megfelelő vitorlákkal rendelkezik.

De hogyan is történt ez a fejlődés?

Redd’s Pond sziklaszirtjei közelében, Marbleheadnél a vitorlások új nemzedéke, 1895 körül

A Marblehead klub mindig is magányos farkasnak számított a modellhajók történetében és a modellépítők köreiben, mivel ahhoz is elég nagy volt (1930-ban 70 tagot számlált) hogy saját modelltípusait indítsa útjára.

Az 1920 utáni évek népszerű típusainak egyike a nagyvitorlás-tervező Herreshoff  által kiötlött 450 négyzethüvelyk (0,29 m2) vitorla felülettel ám ezen kívül semmilyen más előírással meg nem kötött típus. A képen egy 450-esekből álló flotta látható a 20-as évek végén, a massachusettsi Redd’s Pondon.


1930-ban javasolta Roy Clough, az egyesület akkori elnöke, egy nagyobb csónakokból álló új típus létrehozását. Az első írásos említés erről a Model Yachting (Hajómodell Építés) folyóirat 1930 október/novemberi számában található:

A 450-es típus annyira népszerű volt a sok versenyző hajómodellel Marblehead evezősversenyein, hogy egy újabb és nagyobb modell kialakulásának lehetősége merült fel. Ezek a modellhajók 50 hüvelyk (kb. 1,27 méter) törzshosszal kellett rendelkezzenek. Először egy 700 négyzethüvelyk (0,451 m2) vitorla felületről volt szó, ám miután kipróbáltak egy 795-ös vitorlát, a klubtalálkozókon már azt a kérdést vitatták meg, hogy nem kellene-e a vitorla felületét akár 900 vagy 1000 négyzethüvelyk (0,58 vagy 0,645 m2) nagyságúra növelni. Végül 800 négyzethüvelykben egyeztek meg és ezáltal megszületett a modellhajók történetének messze legnépszerűbb típusa. Ezen a típuson belül, melyet „M”- modellként, Marbleheadként vagy 50/800-asként említettek, volt hogy jóval több mint ezer csónakot regisztráltak. A típust 1932-ben az Egyesült Államokban nemzeti-típussá és 1937-ben nemzetközi típussá választották.

Ennek a hirtelen népszerűségnek több oka is volt. A csónak nagyságából adódóan egy majdnem minden szélhelyzetben jól vitorlázó modell készült el, ami azonban mégis elég kicsi volt ahhoz, hogy elférjen egy autó hátsó ülésén. A kivitelezésre vonatkozó szabályok egyszerűsége éles ellentétben állt más típusokéval, melyeknél még költséges méréseket is kellett végezni ahhoz, hogy forgalomba hozatali engedélyt kapjanak.


1936-ban Roy Cough így számolt be az M típus születéséről:

„Szeretném Önökkel megosztani, hogyan született meg ez a típus.  Egy vasárnap reggel merült fel bennem egy ekkora modellhajó megépítésének ötlete, amikor a klubunk a régi 450-esek vitorlásversenyét rendezte meg. Amikor a tóra néztem, feltűnt, hogy bár maximum 450 négyzethüvelyk vitorla felületű hajók versenyezhettek, tulajdonképp egy igazi keverék-hajóversenyt bonyolítottunk le. Mindenféle nagyságú modell, 30-től 45 hüvelykig terjedő törzshosszal, átlagos hajógerincűek, tőkesúlyúak vagy épp 5-10 hüvelyk szélességű hajók vitorláztak ugyanazon kategórián belül. Ezen a vasárnap reggel hazamentem és egy régi istállóajtó hátuljára rárajzoltam a saját álomhajómat. Amikor aztán különböző klubtagok jöttek hozzám, általános tetszést aratott az, amit láttak.  Miután pedig mindezt papírra vetettük és megépítettünk egy modellt, az érdeklődés rohamosan emelkedni kezdett. Hamarosan 12-re nőtt az e terv alapján készült modellhajóink száma. Mindegyik apró egyedi változtatásokkal készült, ám alapvetően ugyanazon típusba tartozott.

Ettől kezdve tovább emelkedett klubtagjaink száma, így egy nagyobb főhadiszállásra kellett költöznünk. Szinte éjszakák alatt jöttek létre új klubok és a Marblehead-osztály virágkorát élte. Később a kivitelezést hivatalosan az Egyesült Államok Modellhajó-Verseny Szövetsége vette át és ezzel kezdetét vette a modellhajó-építés addig sosem látott méretű virágzása. Klubok és kupák gomba módra szaporodtak és mára a legkeresettebb kupa az a Marblehead Örökös Kihívás kupa, melyet ebben az évben nyert el a New Jersey Modellhajó Klub. A „Heisler Kupa”, melyet Mr. Charles Heisler a New York állambeli Renssealerből adományozott, szintén csodálatos díj. Ezt a Red Banki Hajómodell Egyesület szerezte meg. Egy másik trófea az a valódi ezüstből készült Chester 1. Campbell kupa, amelyiket múlt évben nyert el Mr. Frank Goodwin a Marblehead Modellhajó klubtól. Ennek a kupának a nyertese egy évig tarthatja magánál a serleget, azután másolatot kap róla.

Minden évben számos további  egyesület szervez ragettát, melyeken 50-60 hajó vesz részt. Ezek közül az egyik a Marblehead 50-800-asok Nemzeti Bajnoksága, mely ez évben Warinancóban, New Jerseyben kerül megrendezésre.

Valószínűleg alig akadna valaki azok közül, akik akkoriban látták az istállóajtóra vetett első vázlatokat, hogy ez a hírnöke a világon jelenleg legelterjedtebb modellhajó típusnak.

S hogy az 50-800-asok rajongóinak örömét tovább fokozzuk, ezen a héten tudtam meg a Német Vitorlásegyesület egyik osztályától, a Vitorlásmodell Klubtól, hogy a Marblehead 50-800-asok Németországban is bevezetésre kerülnek, ugyanis úgy vélik, hogy „ez a típus szép, praktikus modellhajókat jelent, ráadásul egyszerű a méretformula, ami alapján egyáltalán nem túl nehéz megépíteni őket, ráadásul hordozhatóak is…”. Egy csatolt jegyzet alapján megállapítottam, hogy a berlini olimpiai játékok után egy nemzetközi vitorlásversenyt terveztek. A két kiválasztott versenytípus egyike a Marblehead 50-800-asok volt.  Országunkból két hajó küldhető erre a versenyre, melyre az Egyesült Államokon kívül nyolc másik országot is meghívtak.

Az istállóajtómra rajzolt kis kezdeti lépésből tehát kialakult egy a világon soha addig nem látott népszerűségű modellhajó-típus. Miután meghódította az Egyesült Államokat, elterjedt az egész világon és fokozatosan terjed tovább.”


1932-ben a Marblehead Egyesület versenyt hirdetett az M típus számára, Ciprus volt a címvédő. Itt az első nemzedék egyik tipikus modellhajójáról van szó. Ekkor még ugyani széles az ív a hajóorron és hajófaron. Ez azonban gyorsan megváltozott a verseny szorításában.

John Black Cheerio 1-e nyerte az első nemzetközi vitorlásversenyt Berlinben, melyet az 1936-os olimpiai játékokkal összhangban szerveztek. A kivitelezés azért érdekes, mert megpróbálja a vízvonal hosszúságát maximálni, mindezt mégis a nagyobb testvérek formájának megtartásával. Íme egy kép Johnról és Cheerio egyeséről egy hamburgi dokkon 1936-ban.


Cheerio később híres lett, Black ugyanis 1939-ben könyvet írt „Hajózás-modellekkel” címmel, melyben pontosan körülírta. Ezt követően számos másolatot építettek erről a darabról, mindenesetre ebben az időben ez a csónak már nem volt versenyképes.


A.R. Lassels Napcsók modellje (Sun Kiss) uralta a versenyt a 40-es években. Remek példa arra, amit ma az M típus harmadik generációjának nevezhetnénk. A kivitelezés eltér a megszokott modellhajó designtól; maximális hosszúságig nyújtották a vízvonalat.

A tervező leírása a „Hajózás Havonta” (Yachting Monthly) 1945 szeptemberi számában így hangzik: A Sun-Kiss terv egy továbbfejlesztése a Faithful és Gurgles típusnak, melyek 1937-ben illetve 1941-ben nemzeti bajnokok voltak, valamint a Roschananak, 1937 suhanócsillagának. Ted Thorson ennek a hajónak a vonalait oly módon határozta meg, hogy egy hadihajóénak feleljen meg, s a sebesség/hosszúság formula konstansa 1 legyen. Egy M típusnak így óránként 2,04 tengeri mérföldet (kb. 3778,08 méter) kellene megtennie, míg egy 500 hüvelyknyi (kb. 12.7 méter) hadihajó óránként 22,5 tengeri mérföldet (kb. 41.67 kilométer) tud maga mögött hagyni.

A hajófenék terv hosszas kísérletezés végeredménye, mely során különböző hajófenekű modelleket dupla sebesség mellett hajtottak. Amikor a hajófenék és a törzs metszéspontja tömören érintkezett és a hajót átlagos hajlásszögben mozgatták, az ellenállás hirtelen a nyolcszorosára növekedett a kiegyenesített helyzetben való vonszoláshoz képest. Az egyetlen látható különbség mindeközben egy kicsi ám határozott második hullám a hajófenékvízben. A kihívást ekkor az jelentette, hogy ezt a második hullámot eltüntessék. A merülőfenék ebből kiindulva – ahogyan a Sun Kissnél látható- sikernek könyvelhető.”

A Sun Kiss a nyugati partok hajója volt. Mély, mesterséges tavak partközeli részein haladt, ahol a szél állandóan, erősen és gyakran fújt. Marbleheadben is Redd’s Pondon siklottak a hajók, mely egy gyönyörű természetes tó, a vízből itt-ott kiálló sziklákkal, és általában nehéz szélkörülményekkel. J. Selmer-Larson Broom (Seprű) ötösénél, mely a Sun-Kiss egyik vetélytársa, látható, hogyan jelentek meg ezek a különbségek a hajótervezésben. Itt az alacsony mélyjáratot és a törzs formáját tartották szem előtt az enyhe szél miatt, ami például Kaliforniában vagy Washingtonban nem jellemző.

 

A New-Zelandról bevándorolt Ains Ballantyne magával hozta a vitorlázás szeretetét új hazájába, s számos sikeres modellhajót tervezett és irányított Redd’s Pondon. Ez a modellhajó ötvözte a merülőfenék-iskola és Salmer Larson laposabb vitorlásainak tulajdonságait. Az árbocozat - bár még mindig hagyományos magasságú - ám már tükrözi annak felismerését, hogy mi is a megfelelő viszonya a fővitorlának és a nagyvitorlának.
 

Ted Houk Seattleből egyike volt a legtalálékonyabb tervezőknek ebben a kategóriában. Púpos Tulipánja (Humptulip) erősen befolyásolta a Sun Kiss konstrukcióját. 1949-ben mutatta be Riptide nevű hajóját, melyet nevezhetünk a szabadon úszó M típusú modellhajó-építés kivitelezési csúcsának. A legnagyobb mélyjárat a nyugati partok vizeinek sajátosságaihoz igazodik és lehetővé teszi a fővitorla (viharon kívül) minden szélhelyzetben történő vezérlését. Figyeltek az elegáns vonalvezetésre a hajlott hajóorr-részekkel, mely egy egyenes vonalú törzsrészbe ível.

 
Mivel az 50-es és 60-as években nem voltak modellhajókról szóló, rendszeresen megjelenő újságok, az ebben az időben készült legtöbb terv és feljegyzés elveszett. 1971 után két szervezetről tudunk, mely az amerikai térség feletti befolyásért vetélkedett: Az Egyesült Államok Modellhajó-verseny Társasága (Model Yacht Racing Association of America), mely szabadon úszó csónakokra koncentrált, valamint az Amerikai Modellhajó-verseny Társaság (American Model Yacht Racing Association), mely a távvezérlésű modelleket részesítette előnyben. 1971-ben mindkét szervezet tartott világbajnokságot, s mindkét esetben a marbleheadi Stan Goodwin. A Warrior 1, mely konstrukciója lehetővé tette, hogy mind szabadon úszó, mind távirányítású hajóként nyerjen, átmenetnek tekinthető az antik és a modern kor között.
Üdv: batali
(HUN37)

Nem elérhető BK_Attis

  • Lakhely: Sajóörös
  • Jedi Mesterek Mestere
  • Jedi mester
  • *****
  • Hozzászólások: 19591
  • Élni, Élni hagyni és embernek maradni!
    • Flying Angel
Re:Vitorlás hajóosztályai.
« Válasz #3 Dátum: 2011. Augusztus 14. - 20:28:33 »
Milyen jó, hogy van aki ért hozzá!  :)

Köszönjük a részletes leírást és várjuk a továbbiakat.  ;D


Üdv.: BK
Végcél a kék ég vagy? 2,4Ghz/2,4Ghz
Üdv: Krajcz Attila
0670/325-6476
borsodircmodell.info@gmail.com

Nem elérhető batali

  • Kamikáze
  • **
  • Hozzászólások: 129
Re:Vitorlás hajóosztályai.
« Válasz #4 Dátum: 2011. Augusztus 16. - 11:25:30 »
IOM osztály:


A főbb paraméterek:                                                               
Hossz: 100 cm
Merülés: 42 cm
Gerincmélység: 6 cm
Súly: min 4 kg
Tőkesúly: min 2,2 kg max 2,5 kg
Vitorlázat: egységes   
Idézet

Előírások

                                                                     Az F-E hajó ;)


Egyméteres osztály

9.97.1. Alapvető osztályjellemzők.

A 9.94.3. pontnak megfelelően az F5-E egységes hajóosztályt képez, amelynek teljes hossza nem haladhatja meg az egy métert.
A 9.94.1.-es szabálynak megfelelően az osztály a NAVIGA szabályzatai alá tartozik.

9.97.2. Régi hajók használata.

Ezen szabályok érvénybelépése előtt épült valamennyi hajó, ha rendelkezik érvényes felmérési bizonyítvánnyal továbbra is használható.

9.97.3. Hajótest.
a. A teljes hossz, beleértve az orrütközőt is, max. 100 cm.
b. Többtestű hajók nem engedélyezettek.
c. Orrütköző használata kötelező. Minimum10 mm vastag gumiszerű anyagból kel lennie a hajótest hossztengelye irányában.
d. Tilos mindenfajta kiegyenlítő kormány, megváltoztatható ballaszt és a verseny közben mozgatható uszonyok használata. A verseny alatt tilos az uszonyt vagy a ballasztot bármilyen formában megváltoztatni illetve, elmozdítani.
e. Az uszony hossza a főborda legmélyebb pontjától az uszony legmélyebb pontjáig max. 38 cm lehet (amint azt a fémérési vázlat ábrázolja), a főborda nem lehet konkáv görbe az uszonnyal való találkozásnál.
f. Anyagok: Bármely anyag használható karbon és kevlar kivételével. A törzs belső felét tilos festeni vagy lakkozni, azért, hogy az anyagát ellenőrizni lehessen.

9.97.4. Árbocozat

a. Az árboc magassága a fedélzet szintje felett nincs korlátozva.
b. Az árboc és rudazat maximális átmerője 2cm.
c. Csak egy szilárdan álló árboc alkalmazása engedélyezett (tilos a forgóárboc vagy hasonló konstrukciók).
d. Csak lengőbummal ellátott orrvitorla használható.
e. Az árboc és rudazat anyaga: bármely anyag használható.

9.97.5. Vitorlázat.

a. Maximális vitorlafelület: lásd a felmerési vázlatot.
b. Egy orrvitorlát és egy nagyvitorlát kell használni. Mindkét vitorla kiinduló alakja háromszög.
c. A nagyvitorla hátsó él lekerekítésének szélességi ráadásait a negyedpontokban a felmérési vázlatnak megfelelően kell felmérni. Az így nyert pontokat egymással és a vitorlafej hátsó pontjával, valamint a vitorlacsücsökkel, egyenes vonalakkal kell összekötni. A hátsó él ráadások maximális értékek, ezeknél kisebbet lehet alkalmazni. A pontok összekötése azonban mindig egyenes vonallal történjen.
d. Az orrvitorla hátsó élnél és az orrvitorla ill. nagyvitorla alsó élnél lekerekítés többletfelületek nincsenek, Ezeket az éleket egyenesre kell szabni.
e. A vitorlafej felső éle az orrvitorlánál és a nagyvitorlánál nem lehet több mint 2 cm (lásd a felmérési vázlatot).
f. A nagyvitorlán három vitorlaléc használata engedélyezett. Ezeket vitorlarajz negyedpontjaiban kell elhelyezni, hogy hossztengelyük a negyedpontokon menjen át. A vitorlalécek hossza max.10 cm lehet, szelességük max.1 cm. Ezen kiül más vitorlamerevítés nem engedélyezett.
g. Az orrvitorlán két vitorlaléc használata engedélyezett. Ezek hossza max. 7,5 cm lehet, szelességük max.1 cm.

9.97.6. Súly.

a. A vitorlázásra kész hajó súlya nincs korlátozva.

9.97.7. Távirányítás.

b. Csak két távirányítási funkció használata engedélyezett. Az egyik a kormány mozgatása, a másik a két vitorla egyidejű mozgatása.
c. Önkormányzó berendezések és automatikus kormányzást és trimmelést szolgáló elektronikus felszerelések használata tilos.

9.97.8. Osztályjelzés.

a. A hajóosztály jelzése az E betű (nyomtatott nagybetű). Ezt a jelzést, valamint az országjelzést és a vitorlaszámot a 25-ös szabálynak megfelelően, minden vitorlakészlet nagyvitorláján el kell helyezni.
b. Egyéb jelzéseket a 9.96.1.-es szabálynak megfelelően kell elhelyezni

9.97.9. Felmérési vázlat:

 
.    Rig 1    Rig 2    Rig 3
A     max. 1600    max. 1180    max. 880
B    350 - 360     340 - 350    310 - 320
C    1610 - 1620    1200 - 1210    910 - 920
D    305 - 315    295 - 305    265 - 275
E    235 - 245    225 - 235    205 - 215
F    135 - 145    130 - 140    115 - 125
H     1660 - 1700    1240 - 1280    940 - 980
I    min. 220    min. 160    min. 120
K    1320 - 1330    980 - 990    730 - 740
L    375 - 380    340 - 350    290 - 300
M     1245 - 1255    900 - 910    655 - 665
N     185 - 195    165 - 175    140 - 150
P    400 - 430     285 - 315    205 - 235
Q     820 - 850    590 - 620    425 - 455


                                                                 Az IOM hajó :)

 
Ez a hajóosztály alapjaiban különbözik az oldalon található három osztálytól. A különbség annyit tesz, hogy ez nem a NAVIGA által szervezett osztály, hanem az ISAF (Nemzetközi Vitorlás Szövetség) szervezi és müködteti. Legfelsőbb szerve az osztályszövetség az IOMICA (www.iomclass.org)

Az osztály nagyon hasonlít a NAVIGA által működtetett E (Einmeter) osztályhoz, de jóval szigorúbb osztályelőírásokkal. Ennek köszönhetően IOM hajóval lehet E versenyen indulni, míg fordítva nem.

A főbb paraméterek:

Hossz: 100 cm
Merülés: 42 cm
Gerincmélység: 6 cm
Súly: min 4 kg
Tőkesúly: min 2,2 kg max 2,5 kg
Vitorlázat: egységes

A tervezési lehetőségek a hajó szélességében jelentkeznek elsősorban. Ennek ellenére mostanában a 21-23 cm-es hajó a divat.

Hajót lehet építeni vagy vásárolni. Egy komplet hajó ára 1500-3000 Euró között mozog. Függ a népszerűségétől és a gyártótól. Ha valaki nem akar ennyi pénzt kidobni, akkor építhet is. Sok szabadon letölthető terv található az interneten is. Ilyen a Triple Crown, a Noux vagy a Predator.

Itthon még nincs osztály, bár sok E hajó csak annyiban különbözik az IOM.tól, hogy könnyebb. Hamarosan remélhetőleg összerakhatóvá válik egy Magyar Vitorlás Szövetség által felügyelt Magyar IOM Osztályszövetség.  Mindössze öt hajó szükséges hozzá, hogy egy ilyen flotta megalakuljon.

Üdv: batali
(HUN37)

Nem elérhető Szakics

  • Kamikáze
  • **
  • Hozzászólások: 139
Re:Vitorlás hajóosztályai.
« Válasz #5 Dátum: 2011. November 17. - 11:43:15 »
Nincs tovább ??? ??? ???

Érdeklődve olvastam!

Üdv.:  8)
"Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál kifogást." - Stephen Dolly

Nem elérhető batali

  • Kamikáze
  • **
  • Hozzászólások: 129
Re:Vitorlás hajóosztályai.
« Válasz #6 Dátum: 2011. December 19. - 13:01:06 »
Rádióirányítású vitorlás hajómodellek működése
Szerző:
Csóka László
2011. 11. 24. - Modellvitorlázás
Tapasztalatom szerint a versenyek során sok érdeklődőt vonz a látványos esemény. A nézők között mindig vannak, akik megszólítják a versenyzőket és különböző kérdéseket tesznek fel.
Természetesen a helyszínen mindenki megkapja a választ, de sokan nem akarják zavarni a résztvevőket, vagy nincs olyan szerencséjük, hogy egy verseny színhelyén találják magukat. Bőven akadnak akik valahol, talán éppen ezen a felületen olvastak a modellvitorlázásról, és szeretnének többet tudni a részletekről. Gondoltam egy nagyot, és elhatároztam, hogy indítok egy „nyílt végű" sorozatot (azért „nyílt végű" mert a net interaktivitását kihasználó olvasók kérdéseire következhet folytatás).
I.Rész

Az irányító berendezés
 
Egy komplett berendezés

A modellvitorlázó versenyzők rádióirányítást alkalmaznak. Egy ilyen berendezés alapvetően három fajta fő egységből áll. Rádióadó, rádióvevő és szervók.
Rádióadó
Ezen egység segítségével lehet irányító jeleket küldeni vezeték nélkül a hajó modellhez. A gyártók sokféle készüléket forgalmaznak, az eligazodáshoz a főbb jellemzők ismerete szükséges.
1. A rádió frekvencia
Magyarországon a 27, 35 és 40 MHz frekvenciák meghatározott tartományai engedélyezettek pontos adatok az MMSZ honlapján találhatók http://www.modellsport.hu/aktualis/frekvenciak.pdf Az utóbbi években gyorsan terjednek a 2,4 GHZ frekvenciát használó berendezések, mivel ezeknél nincs szükség az egyes készülékek szelektivitását biztosító kristály egyeztetésre. A 27, 35 és 40 MHz frekvenciákat használó berendezések esetén a zavartalan egy időben történő működés feltétele, hogy minden versenyző a frekvencia tartományon belül más frekvenciát biztosító kristályt helyezzen a rádióirányító berendezésébe. A versenykiírások általában tartalmazzák a minimálisan szükséges csere kristály mennyiségét. A kormányosi értekezleten hirdetik ki, kinek milyennel kell versenyeznie.
2. Csatornák (működtető funkciók) száma
Két csatornás berendezéstől akár harminc csatornásig választhatunk, bár a mi esetünkben nem szükséges hat-kilenc csatornánál több. Az első négy csatorna két botkormányhoz van rendelve, míg a többi kapcsolók és forgató gombok működtetésével érhetők el. A csatornák száma határozza meg, hogy egy adott modellen milyen funkciókat irányíthatunk távolról (kormányzás, vitorlák állítása, stb..)
 
 
Különböző adók

Rádióvevő
Ez az alkatrész fogja fel és továbbítja az adó által küldött jeleket a szervók felé. Fontos, hogy azonos frekvencián működjön, mint az adó, viszont nem lényeges, hogy azonos mennyiségű csatorna kezelésére legyen alkalmas. Vagyis, egy tíz csatornás adóval minden gond nélkül irányíthatunk egy pl. három csatornás vevővel szerelt modellt, azonos kristálypár és moduláció esetén, eltérő gyártmányoknál is. A 2,4 GHz berendezéseknél nem ilyen egyszerű a helyzet, vagy csak saját adóját, vagy meghatározott típusú adókat lehet összhangba hozni.
Működtető szervók
Ezek azok az egységek, amelyek a vevő által érzékelt jelet az adó kezelőszervének elmozdulásával arányos fizikai elmozdulássá alakítják. A tokozáson belül van egy elektronika, amely a beépített villanymotort vezérli. A villanymotor forgását egy többlépcsős fogaskerék áttétel viszi át a tokozáson kívüli elforduló karra. A szervóknak nagyon sok változata ismert, különböznek nagyságukban, nyomatékukban, az elfordulás szögében, a sebességükben, a fogaskerekek anyagában, stb.. A szervók egy speciális csoportját képezik a vitorla szervók, amelyek több fordulatos csörlőként működnek, arányosan az adókar elmozdulásához, a vitorla behúzó kötelek szándékunk szerinti mértékű állításához.
 
Szervók
 
Áramforrások
Általában akkumulátorokat használunk a gazdaságosabb üzemeltetés érdekében, de a berendezések elemekkel is működtethetők. Az adókban általában nyolc darab AA méretű áramforrásnak van hely. A vevőkhöz négy vagy öt cella szolgáltatja az áramellátást. Lehet használni lítium akkumulátorokat is azonban ezek a vitorlás hajósok körében még nem elterjedt megoldások.



Kapcsoló
A vevő feszültségmentesítésére használatos. Vízmentes változatot célszerű esetünkben alkalmazni.
Üdv: batali
(HUN37)

Nem elérhető batali

  • Kamikáze
  • **
  • Hozzászólások: 129
Re:Vitorlás hajóosztályai.
« Válasz #7 Dátum: 2011. December 19. - 13:02:14 »
A hajómodellek működése, II.rész.
Szerző:
Csóka László
2011. 12. 17. - Modellvitorlázás
A hajótest és a hozzá kapcsolódó részek. (uszony, tőkesúly, kormány)
Az általunk versenyzésre használt vitorlás hajómodellek, hasonlóan más tőkesúlyos vitorlás hajókhoz, a hajó oldalcsúszást csökkentését segítő és stabilitását biztosító uszonyos tőkesúllyal (angolul: fin keel, németül: fin kiel) és a kormánnyal kiegészített hajótestből és a rudazatokkal ellátott vitorlázatból áll.
 
Hajótest:
Csak egytestű versenykategóriák vannak ma Magyarországon.
Anyaga
A hajótestek sokféle anyagból készülhet, kivéve azon osztályokat, ahol bizonyos anyagok felhasználása nem engedett, vagy csak a gyári kivitel használható.
F5-10 és F5-M hajótestek anyagára nincs előírás. A jelenleg nemzetközi szinten használt hajók karbon, kevlar vázanyagokat tartalmazó epoxi alapú vákuumozott és hőkezelt technológiával készített műanyag szerkezetek. Ez az elkészítési mód biztosítja jelenleg a megfelelő szilárdság mellett a legkisebb súlyt, ezért alkalmazzuk.
Az F5-E az IOM osztályú hajómodelleknél Karbon és kevlár nem alkalmazható, ezért üvegszál vázanyagú műanyag vagy faépítésűekkel találkozhatunk. Ez az előírás kisebb költségek érdekében született, hogy a kezdő versenyzők is elérhető építési illetve vásárlási ráfordítással juthassanak hozzá.
A Micro Magic vagy MM osztály nálunk elfogadott nemzetközi szabályai, csak a gyár által készített műanyag lemezből vákuumformázott hajótestet engedélyezi. Ez a legolcsóbb és leginkább egységes hajóosztály jelenleg.
Méretei
F5-10 kategória részére nincs méretre vonatkozó előírás, hanem egy képlet határozza meg a vízvonalhoz viszonyítva az alkalmazható vitorlafelületet. A képlet a fordított arányosság elvén van kidolgozva, vagyis hosszabb vízvonalhoz kisebb vitorlafelület tartozik. Itt tehát az átlagosan ideális arány megtalálása a hosszabb távon célravezető.
F5-M hajótest hossza 127 cm, az F5-E és IOM hosszmérete 1 m (ebből alakult ki az osztály neve, németül Ein Meter Klasse, míg angolul International One Metre)
MM 53 cm, azonos szerszámban készítve gyárilag.
 
Uszony (fin)
A szállítás miatt kiszerelhető, de egy verseny során, nem elmozdítható megoldásúak.
Anyaga
Az uszonyok anyaga és alakja csak az MM kategóriánál kötött, mivel csak a gyári fröccsöntött alkatrész használható. A többi hajóosztálynál karbon, kevlár epoxi anyagok felhasználásával készül.
Méretei
A mélységük a gerinctől mérve F5-E és IOM (egyméteres osztályok) esetén 38 illetve 36 cm-nél nem lehet több, míg F5-M és -10 esetében nincs korlátozás, az általánosan jelenleg használt 61 cm mély a gerinctől számítva. Azért ez elég komoly arány, ha a hajótest hosszához mérjük!
 
Tőkesúly (bulba)
A tőkesúlyra a legfontosabb előírás, hogy fajsúlya nem lehet nagyobb az óloménál. Általában elnyújtott csepp alakúak a kis hidrodinamikai ellenállás elérése végett. E és IOM hajóknál 2,2-2,5 kg M kategóriánál 3-3,5 kg 10-es osztálynál kb. 3,5-4 kg. MM bulba uszonnyal 380-420 g között szabályos.
Kormány
Csak az MM osztálynál van különösebb korlátozás, mivel csak a gyári kormányok alkalmazhatók. A többi kategóriánál az egyetlen előírás, hogy nem lóghat a hajótesten túl. Anyaguk hasonló az uszonyéhoz.
 
Üdv: batali
(HUN37)

Nem elérhető batali

  • Kamikáze
  • **
  • Hozzászólások: 129
Re:Vitorlás hajóosztályai.
« Válasz #8 Dátum: 2011. December 19. - 13:03:59 »

RC vitorlás versenyzés szabályai






1. KÉT HAJÓ KÜLÖNBÖZŐ CSAPÁSON KÖZELÍT EGYMÁSHOZ


Az első és legalapabb szabály nem csak a versenyzésben, hanem a vitorlás hajók közlekedésében is használatos.
A csapás fogalma a legegyszerűbben: minden vitorlás két csapáson haladhat. Vagy bal vagy jobb csapáson. Ez azt jelenti, hogy a nagyvitorlája vagy jobbra vagy, balra áll a hajó hossztengelyéhez képest. Előfordulhat, hogy egy hajó hátszélben halad és az orrvitorlája jobbra áll, a nagyvitorlája balra. Mindig a nagyvitorla állása határozza meg a csapást.
A hajó jobb és bal oldala mindig a menetirány felé nézve adódik.

-Ha jobb csapáson halad akkor a nagyvitorlája balra áll, vagyis jobbról kapja a szelet. Ezért jobb csapás.
 
-Ha bal csapáson halad akkor a nagyvitorlája jobbra áll, vagyis balról kapja a szelet. Ezért bal csapás.

A JOBB CSAPÁSON HALADÓ HAJÓNAK ÚTJOGA VAN A BAL CSAPÁSON HALADÓ HAJÓVAL SZEMBEN!!!

 "Mindig a nagyvitorla állása határozza meg a csapást."    így hátszélen is...
Az ép nem forduló hajónak a baumja mindig valamelyik oldalon van.



2. KÉT HAJÓ AZONOS CSAPÁSON HALAD


 Az egyik cirkál a másik hátszelezik. Melyiknek van útjoga? Annak amelyik cirkál. És miért?
Mert mindig az élesebb hajónak van útjoga. Az élesség azt jelenti, hogy az a hajó élesebb, melynek a hossztengelye kisebb szöget zár be szélirány tengelyével.

Tehát a hátszelező hajónak ki kell térnie a vele azonos csapáson érkező. de cirkáló hajóval szemben.

Cirkálásnak nevezzük, amikor a vitorlás úgy halad, hogy a hossztengelye a lehető legkisebb szöget zárja be a széltengellyel, úgy, hogy a teljesen behúzott vitorlák még nem lobognak. Ez a szög hajótípusonként és szélerőnként változó, de ökölszabályként a 45 fok az elfogadott.

KÉT AZONOS CSAPÁSON HALADÓ HAJÓ KÖZÜL ANNAK VAN ÚTJOGA, AKI ÉLESEBBEN HALAD!!!


 3. TISZTÁN ELŐL, TISZTÁN HÁTUL, FEDÉSBEN


Egy hajó tisztán hátul van, amikor teste, és természetes helyzetben lévő felszerelése, a másik hajó testének, vagy természetes helyzetben lévő felszerelésének leghátsó pontjában, a hajó hossztengelyére merőlegesen húzott, képzeletbeli egyenes mögött van. A másik hajó tisztán elől van. A hajók fedésben vannak, amikor egyikük sincs tisztán hátul. Azonban fedésben vannak akkor is, amikor egy közbenső hajó mindkettővel fedésben van. Ezen kifejezések mindig alkalmazandók azonos csapáson lévő hajók között.
Ez egy olyan meghatározás, ami a vitorlázásban igen jól alkalmazandó, de a modellvitorlázásban legtöbbször nem lehet pontosan megítélni. Bójavételeknél igen fontos szabály, meghatározás. Fontos tudni és alkalmazni, de nehéz bizonyítani.
 





4. SZÉL ALATT ÉS SZÉL FELŐL


A vitorlás szél alatti oldala az, amelyik távolabb van, vagy volt a széltől, mielőtt szélbe állt. Azonban, mélyen szél alá (halsolva), vagy teljesen hátszélben haladva, a hajó szél alatti oldala az, ahol nagyvitorlája van.
Az ellentétes oldal a szél felőli oldal. Amikor két hajó azonos csapáson fedésben van, akkor az a hajó, amelyik a szél alatti oldalon van, a szél alatti hajó, a másik pedig a szél felőli hajó.

Mit is jelent ez? Az a szél felöli oldal, amerről fúj a szél, a másik a szél alatti. Ha meg hátszélben megy, akkor az a szél alatti oldal az amerre a nagyvitorla rúdja áll.
 







5. JEL-HELY (régen belsőhely)


A jel-hely egy hajó számára a jelhez vitorlázáskor, és ezután elhagyva, az a hely, amit ésszerű menetirányon vitorlázva használhat,  amíg a jelnél van. Azonban a jel-hely nem tartalmazza a csapásváltáshoz szükséges helyet, hacsak a hajó nincs belső fedésben egy szél felőli, a jel-helyet megadni köteles hajóval.








6. ZÓNA


Egy jel körüli terület, amelyik a hozzá közelebb lévő hajó háromszoros testhosszának   
           (modellvitorlázásban négy hajóhossz ennek az értéke!)
megfelelő távolságon belül van. Egy hajó a zónában van, amikor testének bármely része a zónán belül van.







Néhány példa, ahol használjuk a jelhelyet és a zónát:
1.)           a  jel hely   
2.)              nincs jel-hely
 
3.)              jelhely 3 hajó esetén
   
4.)   nincs jelhelye a külső hajónak

 

1.   rész kiegészítés

Van egy amolyan íratlan szabály, ami az eredményességen segít.

1. Nem biztos, hogy a bíró látta a szituációt, nem biztos, hogy Te láttad a szituációt, nem biztos, hogy az ellenfeled látta a szituációt. Ha nem tudod megítélni, hogy Te hibáztál-e és a bíró sem tudja, akkor lépj tovább. Persze, ha tudod, hogy Te hibáztál, vagy a bíró ítél, akkor légyszives ródd le a büntetést. Ne hagyd magad befolyásolni a hangosabbtól, de játssz tisztességesen! (A tisztességbe belefér egy kis zsiványság, de jó szabályismerettel és határozott fellépéssel meg tudod ettől magadat védeni)

2. Ha nem értesz egyet a bíró döntésével, akkor se töltsd az időt azzal, hogy reklamálsz, mert nem sok értelme van. Csak az energiáidat szívja. Vedd tudomásul, hogy abban a helyzetben áldozattá váltál (jogosan vagy jogtalanul az mindegy) és koncentrálj a további tennivalókra.

3. A pálya néha marha nagy. Mindenkinek egyforma nagy és igaz, hogy ennek nem egy távolba néző versenynek kell lennie, de nem a verseny annak a helye, hogy ezen változtass. A versenyen mindenkinek egyforma nagy. Alkalmazkodj, vagy vegyél szemüveget!

És egy kis megállapítás: Jó bíró ritka, mint a fehér holló. A jó bírók számának növelése egy hosszú folyamat. Azon Ti versenyzők is tudtok segíteni, hogy ismeritek a szabályokat, használjátok azokat, akár magatokkal szemben is.

1. Amennyiben utolérted, mond neki, hogy NE merészeld.
2. Viszont ha már előtted volt, kínodat mond, bosszankodj.
3. Mikor mind a sarkát éri, a zóna határ kitolódik.
4. S, minderről ha lemaradtál, nézheted a hajók farát.

Szerintem.....
1.) A zóna határ elérésekor fedés jött létre, ezért a szélalatti hajó az útjogos.
2.)Nincs fedés a két hajó között, ezért a tisztán elől lévő hajó az útjogos.
3.) Mindegyik hajó fedésben van az előtte lévővel, ezért összességében a szél alatti , bár utolsó helyen érkező hajó az útjogos.
4.) A zöld hajó nem volt fedésben, neki cumi van. A kék viszont fedésben volt és mivel szél alatti ezért útjoga van.
Üdv: batali
(HUN37)

Nem elérhető batali

  • Kamikáze
  • **
  • Hozzászólások: 129
Re:Vitorlás hajóosztályai.
« Válasz #9 Dátum: 2011. December 19. - 13:14:38 »
Üdv: batali
(HUN37)

Nem elérhető batali

  • Kamikáze
  • **
  • Hozzászólások: 129
Re:Vitorlás hajóosztályai.
« Válasz #10 Dátum: 2011. December 19. - 13:28:05 »


A fentiek megtalálhatók eredetiben, ráadásul animált szabálymagyarázatokkal: (írja: Beliczay Péter)

http://sryforum.atw.hu/

vitorláshajó - Alapvető versenyszabályok a vitorlázásban  útvonalon.

A rádió távirányítású hajómodellekről pedig   itt lehet olvasni Csóka László írásait eredetiben.

http://porthole.hu/

Nagyon érdekes vitorlás honlap:

http://www.micromagic.hu/

........szerintem már van mit olvasni egyelőre ;)
Üdv: batali
(HUN37)

Nem elérhető batali

  • Kamikáze
  • **
  • Hozzászólások: 129
Re:Vitorlás hajóosztályai.
« Válasz #11 Dátum: 2011. December 19. - 13:41:30 »
egy kicsit kuszára sikerültek az előbbi hozzászólásaim, mert a szokásostól eltérően működik ez a fórum.  Majd jobban figyelek legközelebb. ;)

Az animált szabályismeret :

http://www.sailing.hu/versenyzes/szabalyok/460862
Üdv: batali
(HUN37)

Nem elérhető armonmiki

  • Jedi Mester Moderátor
  • Jedi
  • *****
  • Hozzászólások: 373
Re:Vitorlás hajóosztályai.
« Válasz #12 Dátum: 2015. Június 20. - 19:09:46 »
Mai barcikai találkozón a hirtelen jött vihar megmutatta, milyen jó kis feladat egy kis vitorlással hajózni.
Azon gondolkoztam, jó lenne egy ilyen hajó. De mekkora lenne jó?
Szerencsére itt a fórumon nagyon jók a fenti leírások.
Jó hogy itt van ez az infó. Sokat segít.
Köszönet érte.
 :D
 
"az élet legfőbb értelme, hogy minden percét élvezzük."

Samuel Butler

Üdv. Juhász Miklós  30-7374804

Nem elérhető borazslo

  • Midikloriád
  • *
  • Hozzászólások: 35
Re:Vitorlás hajóosztályai.
« Válasz #13 Dátum: 2017. Június 01. - 13:50:17 »
Köszönöm az IOM, TT-65, és Marbelhead osztályok rövid bemutatását. A modellvitorlazas.hu oldalon viszont látok még további osztályokat is (Micro Magic, Egyméteres, Tenrater). No meg, többnél van valami idegen rövidítés is (F5-M, F5-E, F5-10). Kérlek írjatok nekem (kezdőnek) egy rövid, közérthető összefoglalót az összes Magyarországon jellemző osztályról egyben. Talán még nem fontos nekem minden részletet kimerítő szabályozás, de valami olyasmire vágynék, hogy "XY osztály, ez a legelterjedtebb / ez egy alig ismert osztály. Fő jellemzője: ez a méret / forma / stb. Szabályozottsága: a legrészletesebben megadott / a tervezőnek viszonylag szabad keze van / a hossz/vitorla szabályozott, de a súly és a vezérlésben lehet szabadon kísérletezni. stb.)

Azt hiszem ezek kell, hogy érdekeljenek: Marblehead (F5-M), Egyméteres (F5-E), IOM, Tenrater (F5-10), Micro Magic, RG-65

(Meg esetleg érdekelne, hogy egy 130 cm hosszú egyéni schoonernek milyen lehetőségei vannak. Persze nem versenyzésre épül. De egy kategórián kívüli hajók barátságos versenyén talán részt vennék majd. Csak a közös móka kedvéért.)

Nem elérhető borazslo

  • Midikloriád
  • *
  • Hozzászólások: 35
Re:Vitorlás hajóosztályai.
« Válasz #14 Dátum: 2017. Június 04. - 20:46:26 »
Ha jól értem akkor van több, teljesen különböző világ.

Az egyikben ez a fent említett sorozat: F5‐10, ‐ M: 89; F5‐E, IOM: 100; RG 65: 140; MM: 148. Ezeknél a legfontosabb szabályozottságok a méretek, anyagok, stb.

Eközben egy másik világban vannak a modell hajók, ahol a legfontosabb, hogy minél jobban hasonlítsanak egy igazi hajóhoz. És a sokféle hajó között vannak vitorlások mint a F-NSS osztály. (http://www.naviga.org/index.php/en/regelwerke)

Javítsatok ki. Csak próbálok tájékozódni...