A modellvitorlázás kezdetei MagyarországonRészlet Dulin Jenő készülő könyvéből
Szerző: Dulin JenőAz emberek egy része – talán nem is kis része – ha modellvitorlázásról hall vagy olvas, azt hiszi vagy gondolja, hogy ez egy játék vagy játékos szórakozás. Miközben ez egy sporttevékenység, a vitorlássport egyik ága.
Az emberek egy része - talán nem is kis része - ha modellvitorlázásról hall vagy olvas, azt hiszi vagy gondolja, hogy ez egy játék vagy játékos szórakozás. Miközben ez egy sporttevékenység, a vitorlássport egyik ága. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy egyrészt a Nemzetközi Vitorlás Szövetség (ISAF) kebelébe tartozik, sőt a versenyszabályai külön függelékben írják le a modellversenyek szabályait1. Másrészt van világszövetsége is NAVIGA2 elnevezéssel, amely nem tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak és az ISAF-nak sem. A két szövetség között az együttműködés felületes. A NAVIGA külön szabályokat alkotott, például a hajóosztályokra vonatkozó leírásaiban vagy a versenyek lebonyolításában.
A szakirodalom szerint3 Európában 1888-ban Németországban egyletet alapítottak Modell Yacht Club Liliput (MYC Liliput) elnevezéssel. Ez volt az első Európában, de nem sokkal később több klub is alakult, elsősorban Franciaországban és Angliában. A fejlődést, mint annyi másban is, megszakította az I. világháború, majd 1920-tól hatalmas fejlődést tapasztalhattunk a modellvitorlázás területén is. Ebben az időben dr. Mihálkovics János Párizsban a Sorbonne egyetemen folytatott tanulmányokat. Pihenésképpen vagy más céllal sokat sétált az egyetemtől néhány száz méter távolságban lévő Luxemburg parkban, ahol egy 60-70 méter átmérőjű, kör alakú mesterséges tó volt a Luxemburg palota előtt. Napjainkban is megvan ez a vízfelület, ahol élénk modellvitorlázás folyik, több kölcsönzőtől lehet bérelni modelleket, de saját építésű vagy vásárolt hajókkal is sokan szórakoznak. Mihálkovics élményei hatására már a 20-as évek közepén, pontosabban 1925-ben öt folytatásban megjelent cikksorozatot közöl az Árboc című folyóiratban a modellvitorlázásról4. Ezekben a leírásokban közreadja a tervezés és építés módozatait, ismerteti a felmérési szabályokat, tájékoztat a hajótest és vitorla kialakításáról, beszél a hajók irányításáról, nevezetesen a kormány és a bum szerepéről, melyet gumikötél és „zsineg„ alkalmazásával lehet beállítani. Ismerteti a versenyeket, amelyek inkább sebességi módozatúak. Beszél a méretekről, ahol a testhosszak 1 méternél nagyobbak és 4 méternél kisebbek. A modellek súlya 3-25 kilogramm között változik. De leírja a modellyachtozás előnyeit is. Mégpedig építés közben megismerhető a hajózás fizikája. Nevelő célja van, sőt a vitorlázás elterjesztésében is van szerepe, könnyebben lehet a vitorlázást elsajátítani a modellek használatával stb.
Mihálkovics közleményeinek gyakorlati hasznáról nemigen tudunk, legfeljebb annyit, hogy a cikkek nyomán épült 8-10 modell, versenyt azonban nem rendeztek.
3kg-os "modellyacht" 1934-ből
Bizonyos azonban, hogy a Vizisport 1934. 8. számában ismeretlen szerző tollából cikk jelenik meg „Építsünk modellyachtokat" címmel. A szerző rajzot is közöl egy 3 kilo-grammos 1-1,2 méter hosszú német terv szerinti modellyacht építési és vitorlázati kialakításáról.
Ebben az írásban arról olvashatunk, hogy „...egy jó modell elkészítése és bevitorlázása, a modellversenyeken való szerepeltetése nemcsak mulatság, hanem megfelelő gond és fáradság. Egy modellyacht elkészítéséhez nagy kézügyesség, bizonyos mértékű technikai tudás is szükséges. Ha modellyachtokról beszélünk, rögtön meg kell mondanunk, hogy ezeknek a modelleknek nincs semmi közük testvéreikhez, a nagy yachtokhoz. A modellyacht önmagában is fejlődik és a kapott eredményeket lépték szerint átvéve, nem hasznosíthatjuk a yachtépítésnél. Ennek dacára a modellyachtok építésére fordított idő nincs elfecsérelve. A különböző formák ellenállásainak vizsgálata a laterális formákkal és a súlyelosztással való kísérletezés sok olyan dologra hívja fel a figyelmet, melyet azután nagyobb hajók építésénél megfelelően hasznosíthatunk. A vezető vitorlás államok mindegyike állandóan foglalkozik a modellyacht problémáival, és nem egy jó ötletet köszön a vitorlássport éppen a modellyachtokkal való kísérletezésnek.
Idegenforgalmi szempontból sem elhanyagolható ez a kérdés. Feltétlen számíthatunk arra, hogy ha a modellyacht-parkunkat kiépítjük, úgy meghívásunkra külföldi versenyzők nagy számmal jelentkeznek. Hiszen egy modellyacht szállítása nem nagy költség, a résztvevők elszállásolása Budapesten pedig nem probléma. Ha azután a versenyeket sportszerűen és gondosan rendezzük meg, és vigyázunk arra, hogy az eljött vendégek jól érezzék magukat, akkor e sportra alkalmas vizeink révén állandóan számíthatunk külföldi versenyzők látogatására. Anglia, Franciaország, Németország, Svájc, Olaszország azok a nemzetek elsősorban, melyeknek látogatására majdnem biztosan számíthatunk. Kellő propagandával, egy kis áldozatkészséggel elérhetjük azt, hogy Magyarország lesz a modellyachtsportnak internacionális központja. ..."
Közben 1909-ben megalakult a Magyar Modellező Szövetség5, arra nem találtunk adatot, hogy vitorlás modellekkel is foglalkoztak volna, de gyanítható hogy lelkes vállalkozók készítettek ilyen modelleket. Hiányoznak az ismereteink a II. világháborút megelőző és a követő évekről is. Tudjuk viszont, hogy a Magyar Modellező Szövetséghez tartozó szakágak, így a vitorlás modellezés is a II. világháború után az OTSH felügyeletébe tartozott. 1951. június 1-jén létrehozták a Magyar Honvédelmi Sportszövetséget (MHS), annak is modellezési osztályát. Ez a szervezet felkarolta, sőt irányította a modellezés minden ágát (repülő, autó, hajó), ezen belül is a vitorlás-modellezést. Gomba módra szaporodtak az úgynevezett „szakkörök", minden megyében, sok városban, esetleg kisebb településeken működtek, de voltak vállalati szakkörök is (MHRT., Posta, Csepel). A szövetség havonta megjelenő folyóiratot is alapított MODELLEZÉS címmel, melyben 1959-1990-ig rendszeresen tudósítottak a vitorlásmodellezés aktuális eseményeiről, versenyeredményeket is közzé tettek, sőt tervrajzokat is közöltek. Persze van egy-egy folyóirat, ilyen például az RC Games Modell vagy a Cavalloni Modellező Egyesület gondozásában - évente négyszer - megjelenő híradó, ahol olvashatunk ilyen témájú cikket. A külföldi modellezők is szervezkedtek, mert 1959-ben megalapították a NAVIGA szervezetet (lásd a Modellvitorlázás című fejezet 1. oldal lábjegyzetében). Az első hivatalos vitorláshajómodell-versenyt 1958. április 27-én tartották a Lágymányosi öbölben. Az első bajnokságot pedig 1958. június 14-18.-a között Hajdúszoboszlón, az akkori jelölés szerint L, O és N osztályban. Magyarország első bajnokai L osztályban Kloiber György, O osztályban Kocsis János, N osztályban Elekfy Ákos.
Önjáró hajók indítása
Ezek a modellek úgynevezett „önjáró" típusba tartoztak. A fejlődésre mi sem jellemzőbb, minthogy például 1958-ban 20 versenyt rendeztek az ország több részén és összesen 529 fő versenyző indult a rendezvényeken. A különböző osztályba (típusba) tartozó modellek száma némely versenyen elérte az 50-60 darabot is.
1. A Nemzetközi Vitorlás Szövetség Verseny Szabályai RRS (Racing Rules of Sailing) „E" függelék
2. A NAVIGA 1959. január 3-5. napjaiban alakult Baselben, német, francia, osztrák, svájci részvétel mellett. Először Európai Szövetség volt hajómodell-építők és sportolók részére. 1999-ben alakult Világszövetséggé, ma már 37 ország - köztük Magyarország is a - tagja. Egyik szekciója foglalkozik a vitorlázással. Nevét a navigáció szóból eredezteti.
3. Árboc 1925. 5. szám 9. oldal
4. Árboc 1925. 6., 8., 10., 11-12. szám
5. elsősorban a repülőmodellezést szervezték
Dulin Jenő
