Vasutas viccek.
- Nálunk Amerikában olyan gyors a vonat, hogy amikor pofon akartam
ütni az állomásfőnököt, a következő állomás főnökét találtam el. -
mondja egy utazó a másiknak.
- Az semmi! Nálunk olyan ritkán és lassan járnak a vonatok, hogy
amikor az ismerősöm öngyilkossági szándékkal a sínekre feküdt, ott
halt meg éhen.
Vasutas fia első nap sugárzó arccal megy az iskolába.
Az iskolai nap végeztével már nem olyan lelkes a gyerek. Meg is kérdezi az apja:
- Na milyen volt az iskolában, fiam?
- Édesapám! Átverés az egész. Bemegyek, ki van írva az ajtóra hogy
első osztály, közben meg odabent fapadok voltak.
-Egy ember sétál a vasútállomáson. Lát egy őrt, aki a vonatok kerekeit
ütögeti egy kalapáccsal. Odamegy hozzá, s megkérdi miért ütögeti. Az
őr nem válaszol. Másodjára is megkérdi, ugyanez zajlik le.
Az ember odamegy egy másik őrhöz, s tőle is megkérdi miért ütögetik a
kerekeket kalapáccsal.
- Hát, tudja a hangokból tudjuk megítélni, hogy eltört-e valami.
- Igen? És a társa miért nem válaszolt nekem, amikor feltettem neki
ezt a kérdést?
- Ja, ő tök süket...
Az öreg székely utazik a vonaton. Ül vele szemben egy nő, aki egyszer
csak megszólal:
- Elnézést felhúzná az ablakot? Nagyon hideg van odakint.
Az öreg szó nélkül felhúzza, majd megkérdezi:
- Na oszt most má meleg van odakinn?
Utas a kalauzhoz: - Tessék mondani ez a vonat mindenhol megáll?
Válasz: - Miért, maga mindenhol le akar szállni?
- Hogy fordítják a vasutasok, hogy Carpe Diem?
-
- Élj a MÁV-nak!
Megy az orosz vonat Szibériában. Egyszer csak megáll. Az utasok kérdezősködnek:
- Mi történt?
- Mozdonyt cserélnek.
- Mire?
- Vodkára!
- És akkor hogy fogunk tovább menni?
- Részegen!
Egy vasúti kupéban utazik egy anya a nagylányával, egy katonatiszt és
egy kiskatona.
Az alagútba beérve elcsattan egy pofon.
- Mire gondol az anya: "Milyen tisztességes lányom van!"
- Mire gondol a nagylány: "Milyen attraktív még az anyám!"
- Mire gondol a tiszt: "Ez a kiskatona szemtelenkedik és én kapom a pofont!"
- Mire gondol a kiskatona: "A következő alagútban megint behúzok neki egyet!"
Két szőlőszem megy a vasúti síneken. Azt mondja az egyik:
- Majd én szólok, ha jön a vonat.
Kis idő múlva:
- Must.
- Jean, ez a vonat Hatvan felé megy?
- Nem, uram, csak egyfelé.
Egy utas odamegy a kisváros vasútállomásán az állomásfőnökhöz, és azt
kérdezi tőle:
- Mondja uram, miért fekszik ez az állomás fél órányira a várostól?
- Mert azt akartuk, hogy lehetőleg inkább a sínekhez legyen közel.
A nemzetközi gyors első osztályú fülkéjében egyetlen utas ül. Hirtelen
felpattan az ajtó,s egy fegyveres,álarcos gengszter lép be:
- Gyerünk, adja ide a pénzét!- parancsol az utasra.
- De nekem egy megveszekedett vasam sincs!
- Akkor miért reszket?
- Mert azt hittem, hogy a kalauz jön. Ugyanis jegyem sincs...
János bácsi felmutatja a vonatjegyét a kalauznak, mire az így reagál:
- De hiszen ez egy gyerekjegy!
János bácsi:
- Na, látja, most derül ki, hogy milyen nagy késésben van ez a szerelvény!
Vidám társaság érkezik a Keleti Pályaudvar indulási oldalához, akik a
Nyíregyházára induló vonatot keresik.
- Még nem tolták be! Csak háromnegyed óra múlva! - válaszolja az egyik vasutas.
A legények beülnek a restibe, és egyik sört rendelik a másik után.
Letelik a háromnegyed óra, és akkor rohannak ki a restiből. Épp hogy
sikerül felkapaszkodniuk az utolsó kocsira. A harmadik lemarad, ott
áll a peronon, néz a vonat után, és harsogó nevetésben tör ki.
- Mit tud maga ezen nevetni? - kérdezi az egyik vasutas.
- Hát csak azt, hogy a haverjaim azért jöttek ki a pályaudvarra hogy
engem kikísérjenek!
Reszketeg anyóka kérdi a vasutastól:
- Nem fog megrázni az áram, ha rálépek a sínre?
- Dehogyis, néni kérem. Csak arra vigyázzon, hogy a másik lába ne érje
közben a felső vezetéket.
Glasgow-ból Edinburgh felé száguld a gyorsvonat. A fülkéket járva a
kalauz egy skótra bukkan, akinek nemcsak hogy jegye nincs, de fizetni
sem akar. Szó szót követ, s a vasutas annyira felbőszül a potyautas
makacsságán, hogy a robogó vonat ablakán kihajítja annak bőröndjét.
Erre már a skót is kijön a sodrából:
- Hallja, ez azért már mégis sok! Nem elég, hogy engem megbüntet, még
a fiamat is kidobja az ablakon?
Hosszú autósor várakozik a sorompó előtt. Egyre többen dudálnak
türelmetlenül. A bakter megunja, kijön a házból, és méltatlankodva
odaszól az autósoknak:
- Mit idegeskednek? Hát tehetek én arról, hogy a vonat két órát késik?
Vidéki állomáson kérdi egy utas a vasutast:
- Mondja, melyik vonattal lehet a leggyorsabban Budapestre jutni?
- A gyorsvonat öt perc múlva érkezik, a személyvonat pedig másfél óra
múlva. Én mégis azt tanácsolnám, hogy a személlyel menjen!
- Miért? Az lassabb is, később is jön!
- Igen, de a gyorsvonat nem áll meg nálunk!
- Kalauz úr, nekem Linzben le kell szállnom. Volna olyan szíves
felébreszteni, ha odaérünk? Előre megmondom, én hajnalban egy kissé
morózus vagyok, de maga ne törődjön vele? - kéri az utas, aztán aludni tér.
Másnap délben arra ébred, hogy a vonat Bécsben vesztegel. Megkeresi a
kalauzt, és ordítva támad rá:
- Mit képzel, maga nyomorult, maga senki, maga utolsó disznó, nem kelt
fel, amikor külön megkérem rá? Maga büdös csirkefogó!
A kalauz a sértésekre semmit nem válaszol, csak néz bánatosan. Ettől
az utas elszégyelli magát, és bocsánatot kér, hogy annyira kiborult.
- Sose mentegetőddzék, uram! - feleli a vasutas. - Már megszoktam az
ilyesmit, a munkámmal jár. Hallotta volna csak, hogy miket vágott a
fejemhez az az utas, akit Linzben leszállítottam!
