A következö pär sort emilben kaptam. Az ighazsäg tartalmän nem gongolkodtam...
de a törtenet tipikusan Magyar orszägra utal....
Ugy teszem ide ahogy kaptam hibäkkal mindennel együtt.
Kegyetlen jó az írás, kár, hogy nem a TVhíradók népszerűsítik,
mert akkor tán az érintettek is szembesülnéneka tényekkel.
Ezt érdemes továbbítani!
Már a nagyvilág se a régi. Rossz idők járnakKanadában is. Nem megy a
bodza. De ez még mind hagyján. Honvágy van.Méghozzá gyötrő. Így aztán az
üldözöttek vállalva a rasszista kockázatot,az üldöztetést és a félelmet,
hazatérnek. A szív megszakad, szem nem maradszárazon. Cudar ez a világ...
Nyíregyházáról összesen közel 60 ember mentel tavaly, de úgy néz ki,
előbb-utóbb valamennyien hazajönnek majd, mertgyötrő honvágyuk miatt nem
bírják elviselni a kinti életet - sírta tele anapokban a sajtót Balogh
Artúr, a városi cigány kisebbségiönkormányzat elnöke.
Majd így folytatta: - Nem jószántukból mentekel. Tavaly a cigányok elleni
gyilkosságok, támadások félelmet keltettek, aközhangulat rendkívül feszült
volt, a Huszár-telepen élők is napokig nemaludtak, rettegtek éjszaka. A
munkalehetőségek ezzel együtt még inkábbbeszűkültek, a szegénység
nyomasztóvá vált. Én megértem ezeket azembereket. Nem rablókról,
gengszterekről, törekvő családokról van szó,akik megpróbáltak új életet
kezdeni, de nem bírták a távollétetfeldolgozni. Ezt is meg lehet érteni.
Most itt állnak fedél nélkül. Nem hagyhatjuk,hogy az utcára kerüljenek.
Gondolom, most sokakban felmerül a kérdés: Nemezek azok, akik tavaly a
világban végigköpködték és elmondtákMagyarországot mindenféle
rasszistának, nácinak, aztán kivándoroltakKanadába, mondván ezt itt
annyira szörnyű hely, hogy itt képtelenségélni?
De igen ők azok.
A rettegők, akik néhány hónappal ezelőtt úgyhúztak el, de előtte még a
nagy félelemben teljes lepusztították ésszétlopták a számukra kiutalt
szociális lakásokat.
Ők azok, akik aztán a tengerentúlon menekültstátuszért folyamodtak, majd
lekarcolva a kanadai államot, ott is próbáltákazt az élősködő életet élni,
amire itthon rászoktatta őket a nagyon liberáltértelmiség.
Azonban Kanadában mások a játékszabályok, ottnincs vég nélküli ingyen élet,
mint nálunk. Ott, ha segélyt kapsz, akkor tennedis kell érte valamit. Ha
mást nem, akkor rendszeresen iskolába járni,hogy megtanuld a nyelvet, hogy
később tudj állást vállalni, aztán kell egykis önkéntes munka is, hogy
bizonyítsd az elkötelezettségedet az ottaniértékek iránt.
Így egy idő után kitelik a cigánybecsület,és a kanadaiak rájönnek arra,
hogy ezek az üldözöttek; valahogy se tanulni,se dolgozni nem akarnak.
Aztán elindulnak az első eljárások azelkövetett bűncselekmények miatt,
majd néhány hónap után - ahogy a bürokráciamalmai őrölnek - eljön az az
idő, hogy a menekültügyi bíróság döntsönaz ügyükben. Mivel az esetek
többségében, figyelemmel az életvitelükreelutasító válasz születne, a
romák kitalálják, hogy ők mégiscsakhazajönnének. Ekkor a kanadai állam
felülteti őket egy repülőre, és a kanadaiadófizetők pénzén visszaküldi
őket, hogy ezután már rajtunk élősködjenektovább. A statisztikai adatok
szerint a Kanadába menekült cigányok 97százaléka így jár és egy éven belül
visszatér Magyarországra.
Azonban azt a vérlázító képtelenséget, amitmost csinálnak, eddig még
kevesen merték megtenni. Azt követelik, hogy azönkormányzat soron kívül
utaljon ki lakást a számukra.
Hogy miért is? Mert az, nekik jár. Sőt még aztis kijelentették, hogy nem
ideiglenes szállásra gondolnak, mert azt csak alegvégső esetben fogadnák
el, hanem külön-külön önálló lakásokra.
Szerencsére az önkormányzat illetékesét nemnagyon hatotta meg a
siránkozásuk. Közölte velük, hogy mivel annakidején a lakástörvény törvény
értelmében nem jelentették be, hogy 60 napontúl el fogják hagyni a
rászorultsági alapon kapott bérlakást, ezérta bérlemények állagmegóvása
érdekében a lakásokat visszavette a város,majd a lelakott és igen rossz
állapotú otthonok többségét felújította ésúj bérlőknek adta ki. Így aztán
azokat a lakásokat biztosan nem kaphatják meg,de másikat se nagyon, mivel
a rendelet szerint öt éven belül újlakásigénylést nem adhatnak be.
Természetesen mindjárt elindult hőbörgés, ésBalogh Artúr helyi főretek is
nyomban exponálta magát: - Nekünk az a célunk,hogy a hazatérő családok
valamilyen formában minél hamarabb lakáshozjussanak és minden demokratikus
eszközt meg fogunk ragadni ennek érdekében,fórumot szervezünk,
nyilvánosságot keresünk, ha kell, az utcára iskimegyünk.
A történet egyelőre itt tart, de amilyenromabarát szabályozás van ma
Magyarországon, előbb-utóbb biztosan kisírnakmajd maguknak valamit és
aztán beleröhögve az arcunkba, továbbélősködnek rajtunk. Nem kérdés, hogy
az ügy törvényi szabályozásért kiállt, mertvérlázító, hogy ilyen
megtörténhet, hogy egyáltalán eszükbe merjutni ilyen követelés.
Aki mondvacsinált okokból megtagadta ezt azországot és elment innen, az
már többet ne akarjon visszajönni. Vagy haigen, akkor az ilyen tettekért
nem lakás meg segély jár, hanem börtön.Hazaárulásért.
Azonban ilyen szabályozás jelenleg sajnos nincs,úgyhogy más megoldást kell
találni.
Az lenne a legjobb, hogyha a visszatérőkbeköltöznének egy-egy nagyszájú
liberális cigányvédő otthonába. Most lehetnebizonyítani: Mohácsi
Viktória, Gusztos Péter, Kuncze Gábor. Most meglehet mutatni, hogy, van
fény az alagút végén.
Elempé!!! Itt a lehetőség, fel lehet ajánlaniegy-egy szobát!!!
Most ne hallgasson Tamás Gáspár Miklós se, megakik tele szokták sírni a
médiát a cigányok sanyarú sorsáról. És itta jó alkalom Németh Sándornak
meg a Hit Gyülekezetének. Most meg lehet mutatniaz együttérzést.
Mindegyikőjük fogadjon be egy-egycigánycsaládot!!
Gyerünk, rajta hát!
